Jaj, olyan hamar elment ez a hétvége,de azért sikerült kicsit összeszednem magam. Bár rá kellett jönnöm fiam végérvényeses megnőtt. Már hímezni tudtam mellette mikor játszott. Nagyon furcsa volt. Kicsit lelkiismeretfurdalásom is volt, mondván Milyen anya az ilyen aki , ahelyett, hogy játszik a kisfiával /januárban lesz 4 éves/, hímezget. De mivel olyan édesen vonatozgatott, hamar megnyugtattam magam.:-)
Na hát most itt tartok:
2 megjegyzés:
Eszméletlen gyorsan haladsz, hogy csinálod!!??
Nekem egy kis lekiismeretfurdalásom van mostanában: hetek óta csak kötök, hímzőtűt a kezembe se vettem... Pedig annyi a tervem, mint a tenger - mind kötésben, horgolásban, mind pedig hímzésben...
Remek, hogy Gyuszkó már hagy hímezni - hogy ment a beszoktatás az oviba?
Hát, én úgy érzem nem is annyira haladok, imádom ezt a képet csinálni. Ez a kedvenc eddig. Állandóan csak hímeznék. És hogy áll a pulcsid? Benéztem a blogodra, de nem láttam új képet.
A beszoktatásnak vége, egész jól viselte, szeret idejárni, itt vannak a barátai a bölcsiből is.
Megjegyzés küldése